Úz Bence, a sztár
Szerző: Admin
Úz Bence, a sztár
A múlt század harmincas éveinek végén a magyar filmgyártás egyik kiemelkedő eseménye volt Nyirő József regényének, az Úz Bencének a megfilmesítése. Csepreghy Jenő rendező személyesen utazott le Székelyföldre, az író meghívására, hogy egy kis néprajzi és környezettanulmányban részesüljön. Szállásadója maga az író volt.

Csepreghy a szombatfalvi Nyirő kúriában lakott, innen járták be a vidéket autóval, szekérrel, hogy ismerkedjenek a film eredeti helyszíneivel.

Fenn a Hargitán találkoztak Pista bával is, azzal az atyafival, akiről Nyirő regénye főhősét mintázta. A rendező elmondása szerint három napot tőltöttek a kalyibában, éltek szalonnán, kecsketejen, és sajton 1200 méter magasban. Pistának olyan képzelőtehetsége volt, hogy még egy regényíró is megirigyelhette volna, mesélte a rendező.

Közben találkoztak Üdő Márton modelljével is, a környék bőlcsével. Nem kis fejtőrést okozott Csepreghy Jenő rendezőnek az állatjelenetek megszervezése, végül a szerző segítségével találtak, pontosabban vásároltak egy szelíd barna medvét, és egy őzet, mindkettőt felszállították Pestre.

Jávor Pál és a medve

A rendező szerint a medve nagyon szelíd volt, attól tartottak, hogy a film forgatásakor majd rendesen fel kell bosszantani, hogy alakítani tudjon. A medve első filmen kívüli alakítása is bravúrosan sikerült. A Hunnia filmgyár autója, miközben a külső felvételek elkészítése végett a Jancsi medvét Lillafüred felé szállította, az emődi úgynevezett halálkanyarban az árokba zuhant. Szerencsére a medve idejében kiugrott a gépkocsiból és nem történt különösebb baja.


Nem kis fejtőrést okozott a szereplők kiválasztása, a szerzővel ezt is megbeszélték. Végül Úz Bence alakítására Jávor Pált kérték fel, akiről azt állították, hogy pontosan olyan, amilyennek Nyirő József álmodhatta Úz Bencét. Furfangos, amikor pénzszerzésről van szó; ravasz, amikor vadászzsákmányt kell ejteni; ötletes és kiváló helyzetfelismerő.

Tompa Sándor színművész Budapesten,
a New York Kávéház előtt - 1961
(Forrás: www.fortepan.hu)

A külső felvételek egyes részeit Lengyelországban forgatták, Jávor Pálnak az utolsó napokban egy kis nézeteltérése támadt a filmben szereplő medvével, amely alaposan összekarcolta kitűnő partnerét. Jávor szerencsére ennyivel megúszta. Julis szerepét Bordy Bella az Operaház akkori kiválósága, üdvöskéje alakította. 

Bordy Bella, Jávor Pál és Baló Elemér az Úz Bence című filmben
(A fotó a MNFA gyűjteményéből való)
 
Erdélyi színészek is helyet kaptak a szereposztásban, Molduván jegyzőt, a ravasz inspektort a Székelyudvarhelyi születésű Mály Gerő, míg Mózsi szerepére Nyirő ajánlására a kézdivásárhelyi születésű Tompa Pufit, az akkor Kolozsváron játszó Tompa Sándort szerződtették. A jeles karakterszínész a havasok hideg napsütését és a székely ember eleven észjárását csillogtatta meg a filmben.

Bár először úgy volt, hogy az Úz Bence forgatókönyvét maga Nyirő fogja elkészíteni, végül Orbók Attilára esett a választás. Augusztusban kezdődött a forgatás, és novemberben már be is mutatták a filmet óriási sikerrel a magyarországi mozikban. Folytatást is terveztek, Úz Bence, a katona címmel, de arra már nem került sor.

Ezt a filmet azóta is vetítik, mindannyiunk örömére.

Az Úz Bence című film egy restaurálás előtti kópiája.


Csepreghy Jenő filmrendező. Érettségi után Budapesten a műszaki egyetem hallgatója volt. Innen került a filmgyárba 1934-ben mint rendezőasszisztens, majd vágó. Utóbb művészeti ügyvezető lett. 1937-től rendezett. 1939-ben testvérével, Csepreghy Béla rendezővel közösen létrehozta a Csepreghy Filmforgalmi és Kereskedelmi Rt.-t. Magyarországi munkássága során filmre vitte 1938-ban Jókai Mór: Szegény gazdagok és Nyirő József Uz Bence című regényét. 1940-ben kivándorolt Portugáliába, majd az USA-ban telepedett le, ahol John Shepridge néven működött a filmszakmában. (Forrás: netlexikon.hu)

Új filmtörténeti periódus előjele - Emberek a havason

Készült Nyirő írásaiból egy másik film is, amely mérföldkőnek számít a filmtörténetben; az Emberek a havason (1942) annak idején fődíjat nyert a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.
 

A filmesztéták szerint ennek a filmnek később - a világháború után - szerepe volt az olasz neorealizmus zászlóbontásában. Szőts István (1912-1998) operatőri stílusa hosszú időn követendő példa volt, nemzetközi szinten is jelentős iskola jött létre tanítványaiból...

Azóta sem nagyon fordult elő, hogy egy ilyen fontos iskola kibontakozásához teremtő inspirációkkal járult volna hozzá a magyar filmművészet. Új időszámítás kezdetét jelzi ez a film.

Az Emberek a havason témája Nyírő József novellája alapján a társadalmi egyenlőtlenség, a kiszolgáltatottság, a megalázottak és megszomorítottak világa. Szőts István költői magasságokba emeli az elbeszélést. Megejtő közvetlenséggel és őszinte rokonszenvvel viszi vászonra a havasok hőseit, s eszményeket is ebben a puritán szférában talál ilyen az önfeláldozás, a tisztesség, a becsület, a szolidaritás. A romantikus szemlélet és a keserű antikapitalizmus sajátos jelképekbe ágyazott. Görbe János, Szellay Alice és Bihari József színészi teljesítménye nagymértékben járul hozzá a film magas hőfokához. A rendező-operatőr a vizualitás nyelvén fogalmazta meg azt, amit pályatársai szavakkal sem voltak képesek életre kelteni.

Részlet az Emberek a havason című filmből.


A filmet 2014-ben a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (Manda) kezdeményezésére restaurálták. Ekkor DVD-t is adtak ki, amelyen megtekinthető Szőts Kádár Kata című kísérleti filmje is, illetve egy órás változat abból az életút-interjúból, amelyet a tanítvány, Sára Sándor Szőts Istvánnal készített 1988-ban az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) számára.

Címképen az Úz Bence korabeli plakátja.

Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport
 


FELADATOKAT ADTUNK EURÓPÁNAK


MEGJELENT – REGÉNY A HELY- ÉS JÖVŐKERESÉSRŐL – JÓKOR? MEGFELELŐ IDŐBEN? – MEGRENDELHETŐ!


ATYHA MEGKÖSZÖNI
A HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÖSSZEFOGÁST!