Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat - FRISSÍTVE!
Szerző: Admin
Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat - FRISSÍTVE!
Idén a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME), illetve annak vezetője, Hadnagy Jolán is részesült e rangos elismerésben.

Az elismerés egy szoborból, pénzjutalomból és oklevélből áll. 
 
A díjakat november 16-án adták át Budapesten.

A Szervátiusz Alapítványt Szervátiusz Tibor Kossuth díjas szobrászművész alapította, szintén szobrász édesapja: Szervátiusz Jenő (1903-1983) születésének 100. évfordulóján 2003-ban. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat is, azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kárpát-medencében születő magyar művészetre, magyar művészekre. 

A Szervátiusz Jenő-díjat a kuratórium évente adja át olyan képzőművészeknek - festő, szobrász, grafikus -, akik a nemzeti kultúra gyökereit felmutató, magas színvonalú művészetet hoznak, hoztak létre. A formakultúra ugyanis - a nyelv és zene mellett - a legfontosabb identitás-megtartó erő egy nemzet életében, a megmaradásunk egyik záloga. 2005 óta - felváltva - művészettörténész, illetve újságíró is kap alternatív Szervátiusz Jenő-díjat a magyar művészet bemutatásáért, értékeléséért, valamint azok, akik munkájukkal hozzájárulnak a magyar nemzeti identitástudat erősítéséhez - írja az alapítványtevő a Szervátiusz Alapítvány küldetéséről. 
 
Szervátiusz Tibor átadja a díjat Hadnagy Jolánnak a november 16-án tatott ünnepségen
 
Hadnagy Jolán laudációja

Tisztelt ünneplő egybegyűltek!
 
Amikor megtudtam, hogy milyen öröm érte ünnepelt asszonyunkat, Hadnagy Jolánt, s hogy ebben az örömben nekem is szerepet szánt, borzonkázni kezdett a szívem. Apró hősugarak rebbentek fel a szívem körül, s indultak el a boldogság végtelen útján felétek. Több okból is. Először mert nem vagyok a beszélő emberek fajtájából való. És legtöbbször - nagyon sokszor -, megköszönni se tudom, ha valaki vagy valami örömöt okoz!

Lehet azért, mert nem vagyunk, nem voltunk  hozzászoktatva?

És most mégis erre kényszerít ez a kivételes pillanat. Köszöntenem kell egy asszonyt, aki szívem  szerint való, és egy alapítványt, amely jó döntést hozott. Köszöntenem kell egy asszonyt, akiben a feladat, a  szándék és tett megtalálta egymást, és már csak a mások figyelme kellett hozzá. És tudom mit jelent a tette, mert  évekig omladozott az, ami javítani való lett volna, évekig várt építésre, amit építeni kellett volna!

És kell  tudnotok, Hadnagy Jolán, a Farkaslaki Tamási Áron Egyesület elnöke kellően bátor ahhoz, hogy kierőszakolja vélt igazát, s valóra váltsa a megálmodott álmát.

Viszont ki kell hangsúlyoznom azt is, hogy a Szervátiusz Alapítvány  döntése - illesse dicséret érte - csak betetőzte azt a ritka összefogást, ami a szobor elkészítése, s Tamási Áron  emléke körül megvalósult.

Nagy pillanat volt ez még egy nemzet életében is. Az Oltárkő, amely ott virrasztott az én  szülőfalum, Kápolnás felett, édes öccsét, az Úr asztalát ostyatartónak odaadta Farkaslakának, hogy a két öreg tölgy  árnyékában Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor lelket öntsön belé, s életre keljen egy újabb Oltárként a Székely  Biblia. És Ábel palástja alatt Tamási szelleme kísért azóta is. Ott van Jégtörő Mátyás, az Énekes madár Magdója, A  halálra táncoltatott lány, s persze maga Ábel is, aki megjárta Amerikát is , csak azért ,hogy hirdethesse:"azért  vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne.

S ha most , az öröm pillanatában azt mondom, hogy sok asszony munkája is kellett hozzá, nem mondok valótlant, csak az igazat árnyalom.

2010-ben az egyesület újjászerveződött, s lett elnökasszonya Hadnagy Jolán egy négygyermekes édesanya, óvónő, művelődésszervező. Hogy mi minden valósult meg azóta , nem sorolom, fent van a honlapon...

Őt idézem, Hadnagy Jolánt: "Bár szeretnénk, ám nemigen tudjuk megváltani a világot. De tesszük, amit egyszerű falusi emberként tehetünk, amit, parancsként ránk bízott Tamási Áron: " És rátok bízom az itt maradó kincseket: a virágot csókoló madarat, a szántó-vető embert s a Küküllőbe hullott három csillagot. És ezeknek mélyén az erdélyi szépséget, a magyar jóságot és a történelem erejét" És őrizzük azt."

Végezetül: hálás szívvel köszönök meg minden figyelmet. Olyan, mint az Isten mosolya, ha ti ránk mosolyogtok. És hogyha ti ránk mosolyogtok az olyan, mintha Magyarország mosolyogna ránk, és Erdély pedig a föld igazi közepe lenne.  Mert ideje van a mosolynak is, a dicséretnek és a szeretetnek, még a mi életünkben is.
Lőrincz György
 
Szervátiusz Jenőről, a névadóról

Kincses Kolozsvárt született még a "boldog békeidőkben", a hosszú 20. század hajnalán. Felmenői között nemesek, szász iparosok éppúgy megtalálhatók, mint háromszéki gazdálkodók.

A középkori Kolozsvári testvérek után Erdély első jelentős szobrásza. Igen ifjan kitanul ugyan néhány mesterséget, a kovács- és a bútorkészítő-szakmát, ám 1925-ben már Párizsban tanulja a szobrászatot. Ekkor mindössze 22 éves. Két év múlva beiratkozik a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolára, ahol szobrász szakon szerez diplomát. Ily módon leírható, hogy "eredeti" foglalkozása szerint is szobrász.

A kisebbségi sors legnagyobb megpróbáltatásaiban és megaláztatásaiban is mindvégig hű maradt magyarságához, s ebben a szellemben nevelte fiát is. Egy hátizsákkal, benne a vésői, s fiával számtalanszor végiggyalogolta Erdély falvait, s így mélyen megismerte népe életét, szellemi kincseit, örökségét. Ezek az élmények határozták meg művészetének alakulását.
 
Szervátiusz Jenő - valamikor az 1960-as években

A párizsi élmények után sem állt be a "nyugati" művészek utánzói közé, s bár szerette az akkor divatos kubizmust, nem követett szolgai módon egyetlen irányzatot sem. Saját nyelvet, szobrászi kifejezési módot alakított ki, az erdélyi balladák egyedülálló stílusú faragója lett. A párizsi éveknek talán az lett a legnagyobb hozadéka, hogy bátran nyúlt az akt-témához.

Trianon után Erdélyben kibontakozó szellemi irányzatok közül elsősorban a transzszilvanizmushoz, az autonóm hagyományok őrzését és gyarapítását hivatásának tekintő Erdélyi Helikon értelmiségi csoportosulásához fűzték szoros szálak. Mint tudjuk, a Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János vezetésével működő mozgalom 1929-ben hozta létre Barabás Miklós Céh néven "az erdélyi képzőművészek szabad munkaközösségét". Ennek lett tagja Szervátiusz Jenő is, s a Céh által rendezett kiállításokon gyakorta állított ki. 1933 és 1936 között kísérletet tett Szolnay Sándor festőművésszel arra, hogy pótolja a megszűnt kolozsvári magyar művészképzést. Magániskolát nyitottak a Minerva Nyomda emeleti traktusán. "E kor művészeinek erdélyisége világfigyelő tető volt, nem szemhatár szűkítő provincializmus" - írja róluk egy tanulmányban Lisztóczky László művelődéstörténész.
 
Szolnay Sándorral és Gy. Szabó Bélával a Minerva-beli iskolaműteremben
- a fotó Sümegi György gyűjteményéből való

Elismertsége a boldog "kicsi magyar idő" után is megmaradt. Állami díjas, Érdemes Művészként elfogadható anyagi körülmények között élhetett, alkothatott. Nem vett részt a diktatórikus évek közéletében, emiatt a főiskolán háttérbe szorították. Egyetlen nagy köztéri alkotását 1971-72 készíthette, a farkaslaki Tamási Áronnak faragtak emlékművet fiával, Szervátiusz Tiborral közösen. Ekkorra ugyanis már megromlott egészségi állapota. Hamarosan szívműtéten esett át. Ezt követően az időközben Magyarországra áttelepülni kényszerült fiánál élt haláláig Budapesten.

Életének eme utolsó szakasza igen eredményes volt, közben elkészíthette a pápai Jókai-emlékművet, a soproni Cantata Profanát, s a budapesti Bartók Intézet felkérésére is faragott egy Cantatát.

Egyébként igen termékeny szobrász volt, több mint ezer szobrot készített, s ezek túlnyomó többsége magánszemélyeknél található szerte a világon.

Posztumusz Magyar Örökség díjat kapott 2003-ban. Emlékét Budapest X. kerületében a róla elnevezett általános iskola is őrzi.
 
Szervátiusz Jenő sírja Budapesten
a Farkasréti Temetőben
- fia, Szervátiusz Tibor munkája

Rendelkezik Szervátiusz Jenő-szoborral a kolozsvári Szépművészeti Múzeum, a budapesti Nemzeti Galéria, és 1996 óta a Kolozsvári Szervátiusz Múzeumban látható csaknem hetven műve, amelyet fia adományozott a városnak. A gyűjteményt a Kolozsvár-Belvárosi Római Katolikus Egyházközség adminisztrálja.

Források: www.szervatiusz.hu, www.artportal.hu, Wikipédia, Banner Zoltán monográfiája.

Élő Székelyföld Munkacsoport
 
 
 


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita