Karácsony első napján Homoródújfaluban
Szerző: Admin
Karácsony első napján Homoródújfaluban
Udvarhelyszék e peremtelepülésén jártunk istentiszteleten, ahol az unitárius gyülekezet szépen felújított középkori templomában Bardócz-Tódor András VI. éves teológiai hallgató ünnepi prédikációját és úrvacsorai beszédét hallgathattuk.

Az ünnepi szónoklathoz választott textus: "És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába. Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt, hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál. Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala: Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! " (Lk, 2, 4-14)


A klasszikus újszövetségi idézet minden Karácsonykor "felszínre kerül", amióta az egyház vezetői megegyeztek abban, hogy Jézus Krisztus születésének napját december 25-re időzítik. Nem a nap a fontos, hiszen a születésnek be kellett következnie. Égi és földi jelek utaltak érkezésére. Hálásak lehetünk, de hálánk puszta beszéd, ha nem bizonyítjuk életünkkel, ha nem teremtünk békességet az egymás iránti jóakarat által. Karácsonykor lehetőséget kapunk arra, hogy kijavítsuk a rosszatt, amit eddig tettünk...


A továbbiakban Ady Endre egyik emlékezetes prózai írása, az Árkyak karácsonya szolgáltatta az irodalmi nyersanyagot a beszéd folytatásához. A történetben gyászhír keveredik a karácsony örömmel... A teológus itt feltette a kérdést, hogy: "Testvéreim, milyen karácsonyt akarunk magunknak és családunknak?"


Ezzel a család, a család élete iránt terelte hallgatói figyelmét, kihangsúlyozva, hogy a legalsó társadalmi szinteken munkáló szeretet képes elcsitítani a nemtetszést. "Éljük ezt az Isten-adta földi életet békességben. Viszonyuljunk egymáshoz jóakarattal. azt keressük egymásban, ami szép és jó!" Ebben a vérzivataros és kapitalista értékvesztő korban ez igen fontos üzenet, amelyet jó lenne meghallani, s jó lenne a hétköznapokra érvényesen is alkalmazni.


Az úrvacsorai beszédben, amely ugyancsak Lukács evangéliumára épült (Lk 19,10), azt folytonosságot említette a szónok, amelyben a mi urunk Jézus Krisztusra emlékeztető jelképek magunkhoz vétele által az agapéban az első keresztények óta együtt vagyunk, hiszen az úrvacsora kiosztásakor mindig együtt vannak idősek a fiatalokkal, gyermekek az apákkal, a nagyapákkal, mint ahogyan korábban is együtt voltak a mai nagyapák szüleikkel és nagyszüleikkel, illetve egykor azok is az őket megelőző nemzedékek képviselőivel... Ily módon, ha helyesen értelmezzük és kellő alázattal, megértéssel, tisztelettel viseltetünk és észleljük ennek a szeretetádásnak a fontosságát, akkor van remény.


Homoródújfalu

A valamikori történelmi Magyarországhoz tartozó Erdély keleti részén, a Székelyföld, az egykori Udvarhely vármegye déli peremén található. Közigazgatásilag ma Oklánd községhez tartozik (Hargita megye). A Hargita-hegység lábainál, a Kis-Homoród völgyének alsó részén, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán helyezkedik el, mint Hargita megye legdélebben fekvő települése. Közvetlen szomszédai az északra (2 km) található Oklánd – a jelenlegi községközpont – déli irányban pedig a már Brassó megyéhez tartozó Székelyzsombor található (5 km), valamint keletre haladva (15 km) a szomszédos Kovászna megyéhez tartozó unitárius községgel Vargyassal szomszédos. A faluhoz legközelebb fekvő városok: Székelyudvarhely (30 km), Szentegyháza (27 km), a Kovászna megyében található Barót (22 km), valamint a Brassó megyei Kőhalom (24 km).



Az első településnyomok az Olah-patak folyása mentén lehetnek, illetve a környező magaslatokra épített várak környékén. Ezek az ősi várak, illetve romjaik a régi határvonal, a gyepű mentén helyezkedtek el, amelyeket a Kakasborozdának, Ördögborozdának nevezett töltésvonulat köt össze.

Vannak ugyan olyan feltételezések, hogy ezen a helyen korábban is székely-magyar jellegű falu létezett, de ezt bizonyítani ez idáig nem sikerült. Első – még római katolikus – templomát 1480-ban építették. A falu nevében szereplő ’új’ előtag (Wjfalw) arra utal, hogy a Kis-Homoród mentéről származó telepesek a Bodzás nevű dűlőben alapították a XV. század elején. A Királyfölddel határos vidéken a legdélebbi székely falu.

A reformáció korában a település az unitárius hitben állapodott meg, a gyülekezet használatába került katolikus templomot fokozatosan puritán ízlés szerint alakította át. A 18. század végén (1794) a gótikus-reneszánsz épület templom lebontása mellett döntöttek az akkori elöljárók, majd idegenből hozott mesterek irányításával – „a pallér Zajler Péter uram, az ácsnak neve, aki ezen nagy tornyot szarvazta, Sombori Péter András vala” – épült fel 1801-re az új. A régiből ugyan csupán a reneszánsz kori faragott kő ajtókereteket használták, amelyek ma is láthatók. Szerencsésnek számít, hogy közvetlenül a bontás előtt, az 1789-es püspöki vizitációkor feljegyzések készültek, amelyekből következtethetünk a korábbi templom jellegére, bútorzatára és méreteire.
 
Archív felvétel a 2013 nyarán lezajlott felújításkor szervezett
régészeti kutatásról (Fotó: Simó Márton) 

Sófalvi András régész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa több alkalommal is vett részt itt terepbejáráson, s az általa gyűjtött régészeti leleteket a 13-14. századra datálta. „Feltételezhető, hogy létezett itt egy Árpád-kori település, de arra a kérdésre, hogy volt-e annak temploma – megfelelő kutatások híján – ma nem tudunk válaszolni. Még nem volt ásatás, a mai templomban 2013 július folyamán végzett munkálatokat jóindulattal is csak kutatásnak lehet nevezni, mindössze a felszínre került jelenségek régészeti dokumentálása történt meg. A korábbi templom alapjai, pontosabban annak hajója a mai alatt található, kelet-nyugat irányban, majdnem keresztben a mostani épület alatt. Egy részletes, több hetes régészeti feltárás során ki lehetett volna deríteni, hogy a felszínre került falak »csak« gótikus-reneszánsz korabeliek, vagy korábbiak annál.” A szakember szerint az homoródújfalusi unitárius templom jó állapotban van. 2013-ban sikerült a faszerkezet és a berendezés pusztulását megakadályozni, a könnyező gomba által okozott károkat felszámolták, a templom új padlózatot kapott, a hiányzó szerkezeti elemeket pótolták. Komolyabb ásatással, feltáró munkával választ lehetne adni arra a felvetésre, hogy itt korábbi templom vagy település létezett, illetve kideríthető lenne néhány fontos részlet a mostani templom padlózata alatt feltárt középkori épületről is. 
 
 
Homoródújfalut ma mintegy kétszázan lakják. Túlnyomó többségükben unitáriusok. Az emberek mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoznak. Néhány helyi vállalkozás üzemel: két kereskedelmi egység, illetve két szállítmányozással foglalkozó cég - mivel tulajdonosaik homoródújfalusiak - létesített itt telephelyet, amelyek gazdasági tevékenysége messze túlhatol a község határán. A kézműves foglalkozások, a háziipar kiveszőben van. A "modern" építőanyagok és -formák terjedése következtében ez a falu is egyre jellegtelenebbé válik, akárcsak Udvarhelyszék többi települése, folyamatosan veszíti el hagyományos arculatát.
 

A falunak van óvodája és I-IV. osztályos elemi iskolája, amelyben szimultán oktatás zajlik egy tanerővel.

2016. december 1-től Ilkei Árpád korábbi unitárius lelkész, aki huszonnégy évet szolgált Újfaluban, miután szeptember 4-én egyhangúlag lelkészükké választották Vargyason, kinevezést kapott az ottani gyülekezet élére.
 
Ilkei Árpád 2016. december 3-án tartotta első
prédikációját új gyülekezetében - a felvétel a lelkész
Facebook-oldaláról való

 
Ilkei tiszteletes, családjával együtt, ezekben a hetekben költözik át új állomáshelyére.

Ily módon a homoródújfalusi egyházközség a megüresedett papi állást hamarosan meghirdeti, és igyekszik azt mihamarább betöltetni.

Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával.

A szerző felvételei.


Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
 


FELADATOKAT ADTUNK EURÓPÁNAK


MEGJELENT – REGÉNY A HELY- ÉS JÖVŐKERESÉSRŐL – JÓKOR? MEGFELELŐ IDŐBEN? – MEGRENDELHETŐ!


ATYHA MEGKÖSZÖNI
A HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÖSSZEFOGÁST!