Isten oltó-kése - Istenről, hitről
Szerző: Admin
Isten oltó-kése - Istenről, hitről
A Budapesti Corvina Könyvkiadó elegáns kivitelezésű, több mint százoldalas kiadványa Isten oltó-kése címmel jelent meg, alcíme szerint: 33 magyar vers Istenről, hitről. Az Ómagyar Mária-siralomtól Pilinszky Jánosig. Albumhoz illően szellős elrendezés jellemzi a kiadványt, a nagyméretű képek Márton Ildikó felvételei.

A szövegek szerzői egyrészt ismertek a kárpát-medencei magyaroknak: Janus Pannonius, Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany János, Petőfi, Vajda János, Ady Endre, József Attila és a költők sora a 20. század közepéig folytatódik. Nagy nevek, akiknek sok nagy versét ismerjük. Másrészt pedig a szerkesztő, a szövegeket válogató Király Levente kevésbé ismert szerzőkre is gondolt, főleg régebbi korokból: Csanádi Albert, Bornemisza Péter, Rimay János, Nyéki Vörös Mátyás, Gulyás Pál. Ebből is gyanítható, hogy nem szokványos szöveggyűjteményről van szó.

Erdélyi szerző nem sok került ebbe a társaságba: Bencédi Székely Istvánnak a neve is mutatja, hogy földink. Protestáns lelkész, iskolamester, zsoltárfordító, énekszerző volt, 1558-tól Göncön Károlyi Gáspár lelkésztársa, később Károlyi a veje lett. Inkább az ismert róla, hogy 1538-ban ő szerkesztette meg az első magyar nyelvű kalendáriumot, ez iskolai segédkönyv volt a magyarul már olvasni tudó gyermekeknek. Cronica az vilagnac ieles dolgairol című munkája az első magyar nyelvű világtörténelem. Ez korának legolvasottabb könyve volt. 5520 év történetét foglalja össze. Másik erdélyi Petrőczy Kata Szidónia, illetve Reményik Sándor.

Ha pedig hitről, Istenről szóló verseket tartalmaz a kiadvány, nem is lehet szokványos. A válogatásban a legismertebb szerzőknek sem az ismert versei kerültek be. A könyv újdonsága éppen ez, hogy új olvasmányt nyújt. 
 
Számomra is újdonság például Füst Milán istenről, Kassák Lajosnak Jézusról szóló verse a 30-as évekből. 

Olyan ez a könyv, mint amikor becsukjuk magunk mögött este az ajtót és magunkra maradunk, vagy istennel.

A több évszázadot átfogó szövegválogatás, a versek témája, hangulata pedig leginkább azt példázza, hogy az utóbbi fél évezredben a hit közösségi élményből egyre személyesebbé vált. 

A képek fehér-feketében egészen más hatást keltenek, mint a mindennapok megszokott színeivel. Amennyiről lemondott Márton Ildikó a színekkel, talán annál többet tesz elénk ennek a könyvnek az oldalain, illetve a nagy méretű felvételeket ebbe a térbe hozva. A felvételek nem illusztrációi a verseknek, hanem hangulati társaik.

Felbukkannak itt a legismertebb vallásos jelképek: templom, magányos meg sötét termű templom, angyal, énekes könyv, falfestmény, fakereszt, temető, feszület, templombelsők. És teljesem más, témában-hangulatban egészen különbözők: egyedül álló fa, rajta madarak, csillár szimmetrikus karjai, képkollázs, falukép toronnyal stb. És vannak hangulatos élet- meg helyzetképek, épületfotók. Csigalépcső, tornácdíszek, üres pad, bedeszkázott ablak, falukép, erdőhavas táj, tengerpart, víztükör sötétben.

Ezekből a mozaikokból ugyan nem lehet összerakni egy egész világnak a képét, ám arra alkalmasak, hogy a könyvbeni szinte véletlenszerű előfordulásukkal folyton a minket körülvevő valóságra utaljanak, azt legalább részleteiben megjelenítsék. Fent és lent, magasság és mélység ilyen módon alakul ki bennünk a versek és képek viszonylatában is.
 
A kiállítás január közepéig tekinthető meg Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén, munkanapokon 8-15 óra között.

P. Buzogány Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport
 


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita