Emlékezzünk a doni katasztrófára
Szerző: Admin
Emlékezzünk a doni katasztrófára
A 2. magyar hadsereg keleti frontra szállítása 1942. áprilisában vette kezdetét. A hadsereg vezetője Jány Gusztáv m. kir. titkos tanácsos vezérezredes volt és egysége három hadtestből állt. Elsőnek a III. hadtest alakulatait, április 12-én indították, súlyos harcokban július 10-én érkeztek meg a Don folyó közelébe, a IV. és VII. hadtesteket is fokozatosan irányították ki a harctérre. A hadsereg teljes kiszállítása 1942. július 27-én fejeződik be.

A magyar egységek megérkezésük után fokozatosan felváltották az addig harcoló német csapatokat. A Don keleti oldalára visszaszorított orosz csapatok ekkorra egy végleges védelmi vonalat építettek ki úgy, hogy az alkalmassá vált egy későbbi ellentámadásra. Három hídfőt is kialakítottak a front magyar védelmi szakaszán: Uriv, Korotoljak és Scsucsjénél. A hídfő felszámolására a magyar és a német egységek nagy erőfeszítéseket tettek. A felszámoló hadműveletek azonban csak kezdeti sikereket hoztak, mint később kiderült, kudarccal végződtek. A hídfőcsatákban résztvevő magyar alakulatok 30.000 főt vesztettek és súlyos anyagi károkat szenvedtek.

A sikertelen hídfőcsaták után a katonai vezetés szinte lehetetlen feladat elé állította a 2. magyar hadsereget azzal, hogy a Don partján 208 km hosszan a folyóvédelmi feladatokat magára vállalta. A feladat ellátására azonban kevés volt a létszámban vizonyult az állomány.

Ezek a csapategységek váltás nélkül teljesítették feladataikat, tartalékaik a hídfőharcokban kimerültek. A fegyverzetük elavult volt, jószerével az I. világháborúban lehettek volna korszerűek, ráadásul a csapatok ellátása sokszor megoldhatatlan nehézségekbe ütközött (téli ruházat, élelem, hadianyag), és ezt tetézte a mínusz 25-30 fokos hideg,
A felvétel Szabó Pál főhadnagy hagyatékából való (Kecskemét)
 
A fentiek együttes érvényesülése mellett következett be 1943. január 12-e, amikor 9 óra 45 perckor igen heves aknavető és tüzérségi előkészítés után megindult az urivi hídfőből háromszoros túlerejű orosz csapattámadás.

A  váratlan erős támadás kivetette a magyar egységeket állásaikból és a támadók igen jelentős teret nyertek. Több alakulatot, egységet a bekerítés veszélye fenyegette. Január 13-én és 14-én az orosz csapatok a korotoljaki és a scsucsjei hídfőből 3 km szélességben újabb támadást intéztek nagyerejű tüzérségi és harckocsi előkészítés után. Ez az akció lehetővé tette az orosz csapatok számára, hogy kialakuljon egy átkaroló hadműveletű állapot.
 
Az áttörési csaták szörnyű poklában, több mint 2000 km távolságban hazájától, több tízezer magyar hunyt el, vagy lett hadifogoly.

Ezekre a hősi halottakra emlékezünk.

A hadtörténészek által megállapított veszteség 141.971 fő, ami a fogságban, a fronton szerzett végzetes betegségekben elhunytakkal megközelíti a 200 ezer főt.

Forrás: MúltKor, Wikipédia

Élő Székelyföld Munkacsoport


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita