A lovagkirályhoz kapcsolható emlék- és zarándokhelyek
Szerző: Admin
A lovagkirályhoz kapcsolható emlék- és zarándokhelyek
A székelyek emlékezetében Szent István kultusza mellett Szent László emléke él a leghatározottabban. Számos településnév, búcsújáróhely és legendás emlék kötődik az évszázadokkal ezeleőtt is igen kedvelt lovagkirályhoz. Az a tény, hogy Szent László Emlékévet hirdettek a Kárpát-medencében 2017-re, jó alkalmat szolgáltat arra, hogy napjainkban is felerősödjék ez a természetes érdeklődés, és az idelátogatók felkeressék ezeket a kultúrtörténetileg is fontos helyszíneket.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Pasztorációs Irodája összegyűjtött néhány, a lovagkirályhoz köthető ismert emlékhelyet, hogy Szent László-év keretében ajánlja azokat a hívek, a plébániai csoportok figyelmébe.

A kirándulások és a zarándoklatok lehetőséget teremtenek arra is, hogy minden ember elinduljon Isten felé. 

Gelencei római katolikus templom


A templom külön értéke a belső falfelületeit díszítő freskósorozat, amely a hajó három - északi, nyugati, déli - oldalán sávokban sorakoznak. Huszka József fedezte fel őket 1882-ben. Keletkezésük ideje 1330 és 1450 közöttre datálható. Az írni-olvasni nem tudó nép számára ezáltal vált érthetővé Krisztus élet- és szenvedéstörténete, valamint a hozzánk kötődő (szent) királyok hőstettei. Székelyföldön Szent Lászlónak különleges kultusza van, hiszen a későbbi évszézadokban a székelyek mindig őt hívták segítségül a harcaikban (Kálti Márk kónikája). A Szent László-legenda legteljesebb, legjobban kimunkált ábrázolását éppen a gelencei templom falai őrzik.

Templombelső - dr. Flórián Csaba felvétele

Az északi falon - nyugatról keletre haladva - a jeleneteke így követik egymást: Szent László fogadalma, Indulás a harcba, Az ütközet, A kun üldözése, A párviada, A kun lefejezése. Gazdag színskálája, a szürke, sárga, barna, fehér és barnáspiros, valamint a fekete kontúrvonalak, a mandulaszerű, nyílt szempárok azonosak, illetőleg nagyon közeliek az olasz festőműhelyek által használ formavilággal és a technikával. A freskók keletkezési ideje a 14. század elejére tehető.

Székely szimbólumok a gelencei templomban
- dr. Flórián Csaba felvétele

Csíkszentmihályi római katolikus templom

A csíkszentmihályi római katolikus vártemplom Alszeg és Felszeg között, a vasútállomás közelében levő dombon fekszik. Csíkszentmihály első templomának építési idejét Endes Miklós, a néphagyományra alapozva, 1188-ra teszi.


A csíkszentmihályi Szent László ábrázolás (Fotó a község honlapjáról)

A hajó északi falán található a 15. század első évtizedeiből való Kálvária falkép, valamint az újabban feltárt Szent László-legendakör freskótöredéke. A falkép Szent László alakját őrizte meg, felsőteste és finoman megfestett arca a lefejezési jelenetből való, ugyanúgy, mint a lány feje is. A kép jobb szélén, egy fa alatt a király gyöngysoros glóriájának pereme maradt meg. Itt a pihenési jelenet lehetett. A csíkszentmihályi freskó egyediségét a dárdára tűzött kun vitéz fejének ábrázolása jelenti. Bár arca elpusztult, a felső keretbe belógó süveg magyarázza valamikori meglétét. A jelenet hátterét sablonnal készített, fehér csillagokból álló mustra borítja.

Székelyderzsi unitárius templom


Az UNESCO Világörökség részét képező vártemplom a 13-14. században, valamint a 15-16. század fordulóján épült. A Szent László legenda festményei ferde hálóketrecbe illeszkedő, virágmustrás háttér előtt "játszódik".


A képsor eleje - a csatajelenet - hiányzik. Szent László alakja minden ábrázolásban egyforma: koronás feje szabadon, sisak nélkül látható, felsőtestét és karját könyökig lánc-páncél fedi, hastól lefelé lemezpáncél, lábán hosszúszárú, csillagos sarkantyú. Igen pontosan formázott, ma is jól kivehető a kun alakja is: csúcsos süvege alól varkocsba font haja borul a vállára. Az elrabolt lány kibontott hullámos hajú, aki bárdjával a kun lábának horgasinába vág. A freskó sárga, vörös, fekete, kék és fehér színekben pompázik, a háttérben fehér temperafestés figyelhető meg. E festményt Pál mester, Ingi István megrendelésére készítette 1492-ben.


A templombelsőben az utóbbi években jelentős felújítás zajlott, amelyek során újabb fresótöredékeket tártak fel, a meglévőket konzerválták, úgyhogy a falképek igen élénk színekben pompáznak. A szakemberek szerint ez a színvilág volt jellemző keletkezésük korára is. A külső felújítás folytatódik. A bástyákban fegyver- és helytörténeti múzeumi részleget alakítottak ki.


Homoródkarácsonyfalvi unitárius templom

A középkori templom a falun áthaladó 132-es számú megyei út közvetlen közelében található. Építése a 13. század második felére, az átmeneti korra tehető, az egyetlen román kori építészeti elemeket őrző templom Udvarhelyszéken. A műemléképületet a középkorban csak kapuval és toronnyal bővítették. Déli kapujának kialakítására és ablakainak első átalakítására a 15. században kerülhetett sor, a hajó falképeinek egyrészét is ugyanabban a korban festették.1496-ban nyugati homlokzati toronnyal bővítették és a falakat magasították. Tornyának építésekor készült az Agnus Dei domborművel díszített nyugati kapu, amelyen az 1496-os évszám olvasható.


A 17-18. században a műemléktemplomot többször is javították. A diadalív felirata az 1790-es felújítást jelzi. A templom karzata 1789-ben készült és 1855-ben bővítették.A legkorábbi freskó a 14. század első felében készült, további falképfestésre a 14-15. század fordulóján kerülhetett sor, amelynek szerzője eddig ismeretlen. A templom északi falán a Szent László-legenda hét jelenetben látható.


A Szent László-képek alatti falfestmények korábbi eredetűek, amelyek Jézus születését és Szent Ilonát, valamint a három királyok hódolatát jelképezik. A szószék felett található 14. században készült legkorábbi falkép Jézus születését ábrázolja. A 14-15. század fordulóján készült freskó Szent László 1068-as kerlési (cserhalmi) csatáját eleveníti fel. A 11,6 méter hosszú és 2 méter széles falképet napjainkban Szent László-legendaként emlegetik.

Bibarcfalvi református templom

Református temploma a 14. század elején épült, a 15. század elején gótikus stílusban átalakították, 1762-ben bővítették, tornyát 1794-ben ismét átépítették, mai formáját az 1897. évi átalakítással nyerte el. 15. századi freskók díszítik, melyek közül az északi falon látható a Szent László-legenda jelenetsorát mutatja.
 
Fotó: www.hereditatum.ro

Bögözi református templom

A 13. századi bögözi templom Udvarhelyszék egyik legszebb középkori emléke, a Nagyküküllő bal oldalán, a falu hajdani központjában áll. 13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók.


A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó hat jelből álló rovásírásos freskófelirat található. A falképek ikonográfiai elrendezése, a szuggesztív erővel megjelenített legenda nemcsak a festő észak-itáliai igazodású stílusáról, hanem valósághű ábrázolásmódjáról is vall; különösen a mozgalmas csatajeleneteken érződik az élményszerűség, így a hadi szolgálatban élő bögözi megrendelők saját haditetteiket szemlélhették az életszerű jelenetekben.


A szakirodalom a bögözi és gelencei László legendát, mint a téma legkorábbi megörökítését tartja számon, keletkezésüket a XIII. század legvégétől a XIV. század közepéig terjedő időszakra teszi. A templom késő gótikus boltozása érdekében az egyház e falképciklust feláldozta, éppúgy, mint Homoródszentmárton és Székelyderzs templomaiban is.

Kökösi unitárius templom

Sepsiszentgyörgytől déli irányban, mintegy 10 kilométerre található. A falu területe ősidők óta lakott, Eger nevű helyén őskori telep volt. A mai települést 1461-ben Kewkews néven említik. 1849. július 2-án itt a Feketeügy hídjánál zajlott az a csata, amelyben Gábor Áron elesett. Unitárius templomában Szent László királyt ábrázoló freskó van.

Fotó: www.hereditatum.ro

Oklándi unitárius templom

A község a két Homoród mentén, Székelyudvarhelytől 20 kilométerre, délkelet irányban, közvetlenül a Kis-Homoród bal partján fekszik. Itt volt egykor a Homoródi-járás székhelye, ami a település központjában található, polgárosodott lakosság jelenlétére utaló épületeken ma is meglátszik.


A Mogyorós- és a Szilas-patak közti kis nyergen a homoródszentpáli római castrumhoz tartozott őrtorony sáncai láthatók, amit a helyiek Hagymás váraként neveznek. A falutól keletre emelkedik Kustaly vára, amely a 11-12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt.


A falu unitárius temploma román kori, a 15 -16. század fordulóján gótikus stílusban átépítették. Az unitárius mai formáját az 1938-as átépítés során nyerte el. Ekkor bukkantak fel a Szent László-legendakörhöz tartozó freskók.

Sepsikilyéni unitárius templom

A közigazgatásilag ma Sepsikolyén legidősebb épíülete az unitárius templom. Román-kori jahója a 14. század végén épülhetett. Kelet-nyugat tájolású, hajója nyugaton négyzetes alaprajzú toronnyal, keleten a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel bővül, falait a párkány magasságáig egyszerű illetve lépcsős támpillérek erősítik. Két bejárata van, egyik a torony aljából nyílik, a másik a déli oldalon, utóbbi kőkeretének csúcsíves záródásában az említett 1497-es évszám olvasható.

Fotó: www.hereditatum.ro

Fölötte középkori ablak nyílott, ezt utólag befalazták, és napjainkban már csak belülről látható.A nyugati fal falképei kopottságuk miatt alig értelmezhetőek. Innen indult a Kivonulás jelenetével a Szent László legenda narratív képciklusa a megszokott jelenetekkel, majd az északi fal felső szakaszán folytatódik és a lefejezéssel zárul.

Szacsvai református templom

A Sepsiszentgyörgytől 16 km-re délkeletre, a Bodzafordulói-hegyek között, a Szacsva patak felső völgyében fekszik, Rétyhez tartozik, melytől 7 km-re délkeletre található. A ma eléggé leromlott állapotú református templomában Szent László-legendát ábrázoló falképsorozatok láthatók, amelyek a 14-16 sz.-ban készülhettek. A képciklusban fellelhető mind a hat jelenettípus felbukkan, amely a Kárpát-mdencében a Szent Lászó-legendárium ábrázolásaira jellemző. 

Fotó: Hlavathy Károly

Szent László kútja Tordatúr és Magyarpeterd között

A Tordáról Magyarpeterdre vezető út mellett forrás található. Egy szikladarabból kristálytiszta víz buzog elő, ezt a forrást Szent László kútjának nevezik, egy régi monda Szent László király alakjával hozza összefüggésbe a forrás keletkezését. A legendának több változata is ismeretes.

Szent László-kútja (Fotó: www.szabadsag.ro)

„...A kunok, látva, hogy becsapta őket, még elszántabban követték. A lova már nem bírta tovább, vízre volt szüksége, hogy a szomjúságát csillapítsa. A környéken nem volt sem forrás, sem patak. A ló nem bírta tovább, és földre rogyott. Szent László minden reményét elvesztette. S akkor a kőből, ahova lova feje hanyatlott, hűsítő forrás fakadt. A hűvös hegyi víztől a ló új erőre kapott. És így tovább folytatta az útját... Ott Peterd környékén megvan máma is Szent László lovának a nyoma a szikladarabban. Ez Szent László forrása. Szent László lova patkójának láttam a nyomát.” (Vöő Gabriella: Szent László-legendák a Tordai-hasadék környékének magyar népi kultúrájában. Tanulmány.)

Tordai hasadék - Patkós-kő

Erdély egyik leglátványosabb turisztikai célpontja. III. Endre királynaj, 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven, később Torda Hasadéka és Torda-hasadék neveket használták 1767-től, majd 1804-től a Tordai-hasadék név terjedt el és használatos ma is. A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át.


A tordai-hasadék (Fotó: www.karpat-medence.hu)
 
A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas). A hasadék keletkezési legendája Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. (Szent László lovának patkónyomai a hasadék felett állítólag ma is látszanak.)

Tordaszentlászló

A hagyomány szerint Szent László a kunok feletti győzelem után itt telepítette le harcosait. Érdekesség a Szent László pénze, ami nagy mennyiségben található a falu környékén: ezek megkövesedett Nummulitesek (nagyméretű egysejtűek), viszont a legenda szerint Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek.


Szent László pénze (Fotó: www.panoramio.com)

Kiemelkedő esemény minden év június 27-én, amikor Szent László napján itt tartják a Szent László-napi kórustalálkozót, amely egész Erdély legrangosabb ilyen eseménye, és még a szomszédos országokból is érkeznek ide fellépő kórusok.

Túri-hasadék - Szent László "szobra"


Kolozsvártól 20 kilomtéterre "Ott, ahol a Décsenge zuhatagos útját megkezdi, egy kéttornyos katedrális látszik felemelkedni. Onnan, ahol a Décsenge a Rákos patakkal egyesül, a két sziklatorony egynek látszik, de nem is toronynak, hanem palástba burkolt, fején koszorút viselő roppant szobornak, mely gigászi talapzatáról büszkén tekint szét s egyik karját álló helyzetben terjeszti ki. Ezt Szent László szobrának nevezi a nép s a szemben levő sziklatömböt Szent László várának. A szobor talapzatát képező sziklatömbben két barlangnyílás tátong. A vár és szobor csak egyik dísze a fenséges sziklaöblözetnek, körülötte és fölötte mindenféle csodás alakú sziklaszálak emelkednek, fénylő kupolák, szépen kicsipkézett sziklaballusztrádok, gúlák és fantasztikus alakú tornyok sorakoz" - írta egykor erről a helyről egykor a romantikus lelkűletű Orbán Balázs.

Oroszhegy - Szent László-kútja, "Urusos"-kút


Ez a kút Oroszhegytől 5 kilométerre, a Kápolna-mező nevű határrészben található, ahol hajdanán valóban kápolna állott. Az egykori kápolna közelében levő forrást csodás hatásúnak tartották a környéken élők, sőt magát a keletkezését is Szent László királyunkkal hozzák összefüggésbe. Évente Áldozócsütörtök ünnepén zarándokhelyként is működött, mígnem Battyány Ignác püspök be nem tiltotta (1783).


Ez a hagyomány azonban továbbra sem merült feledésbe, a csodás hatású vizet használták, ma is használják, a helyi vezetés pedig az utóbbi évtizedben igyekszik újjáéleszteni a helyhez kapcsolódó idegenforgalmat is.

Nyárádszentlászló

A hagyomány szerint a Marosvásárhelytől 18 kilométerre falu mai temploma helyén kolostár állott, amelyet Szent László király építtetett. Egybeolvadt Nyárádgálfalvával, amely 1968 óta községközpontja is. A falunak 2004 óta ismét különálló státusza van. 


Az unitárius templom falain - ez a templom áll a feltételezett kolostor helyén - a 15. század végéről származó freskókat tártak fel 1896-ban. A település nevében is őrzi Szent László emlékét, amelyet újabban szoborral is megerősítettek. A Gyarmathy János Marosvásárhelyen élő művész által készített alkotást 2010-ben avatták fel.

Székelyudvarhely - Szent László-szobor

A város központjában levő szoborparkban, az Emlékezés Parkjában (2005) - amely az utóbbi években - jelentős látogatottságnak örvend - található a lovagkirály mellszobra is (Ifj. Blaskó János alkotása, 2004).


 

Szent László-búcsúk a Gyulafehérvári Főegyházmegyében


Verespatak, Nyújtód, Felvinc, Torda Ferences Templom, Csíkszentsimon, Csíkszépvíz, Küküllőkeményfalva.

Forrás: Gyulafehérvári Főegyházmegye Pasztorális Iroda, Gyöngyössy János: Székely templomerődök.
Az archív fotók - ahol nem olvasható szerző megjelölése - az ÉSZM.archívumából valók. A címképen levő Szent László-ábrázolás a Thuróczi-krónikából származik.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport







TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita